- Neked is szép jó reggelt! – förmedt rám. – Gyere, kondizni megyünk!
- Hő! Nincs többes szám! – háborodtam fel.
- Ó dehogy nincs! Jössz velem és kész!
- De apaa! – Hát igen. Van, ami sohasem változik. Kiskoromban is így kommunikáltunk. Régi szép idők!
 |
| Kondiruha |
- De ne várd, hogy megerőltessem magam! –mormogtam az orrom alatt. – Kifelé, mert akkor átöltözöm! – hessegettem kifelé. Több percen át hezitáltam, hogy mit vegyek fel. Végül egy fekete cicanadrág, és fekete top mellett döntöttem. Felkaptam a fekete Converse tornacipőmet, a hajamat kifésültem, – nagy nehezen – és egyszerűen felkötöttem. Indulásra készen voltam. Út közben egyezkedtem apával.
- Tudod edzés után nagyon fárasztó dolog elbandukolni a büfébe. Én szívesen elmegyek helyetted – alkudoztam.
- Igen, persze, csak helyettünk mész el – mondta nyugodtan.
- Ezt hogy érted? – kérdeztem zavartan.
- Nem mondtam, hogy Justin is velünk tart? – vakargatta a tarkóját.
- Nem, ezt valahogy elfelejtetted – förmedtem rá. Hogy képzeli, hogy ilyen fontos dolgot nem mond el? Szégyellje magát!
- Ne haragudj. De azért még áll a büfé? – nézett rám könyörgően.
- Áll –nevettem fel. Lassacskán meg is érkeztünk. Justin már várt ránk. Gondolom én.
- Sziasztok – köszönt.
- Szia – mondtam. – Na, szóval, ha kell valami, szóljatok, addig én a büfében leszek, megnézzük hány helyes srác van ott – mondtam vigyorogva.
- Hogy mondtad? – apa szemöldöke a plafonig ért. Legalább is én úgy láttam.
- Mármint, megnézem hány vén tata van kidőlve egy széken, én meg izé… Elmegyek nekik a büfébe.
- Fogalmazd meg még egyszer! – parancsolt rám. Upsz.
- Megnézem, hogy hány sok éveiben járó hím nemű árva van a teremben, ahol élelmet árulnak – oké, itt Justin hangosan felnevetett. – 20 perc múlva jövök – mondtam, majd elindultam a büfébe. Jól sejtettem. Volt sok helyes srác. Bambulásomból akkor ébredtem fel, amikor belém jött egy idős ember, és ami kulacsában volt lötty mind rám borult.
- Ne haragudj kedveském! – mondta a férfi. Na, igen ám, de a top mell részére is borult, és ő meg próbálta letörölni, de csak jobban elkente, plusz közben még le is tapizott.
- Elmegy maga a büdös francba! – mondtam majd kiviharoztam a büféből, egyenesen apához, és Justinhoz.
- Mi történt? – nézett rám apa furán.
- Leöntött valami löttyel egy idős férfi, és miközben le akarta törölni, még jobban elkente, plusz le is tapizott! – mondtam kiabálva.
- Sajnálom. Adok kölcsön egy pólót – dobta felém.
- Figyelj. Nem akarlak elkeseríteni, de ez kábé négyszer akkora, mint én! – és hogy bebizonyítsam, magamhoz mértem a pólót.
- Nekem is van váltó pólóm – mondta Justin, majd felém dobta. Hát igen. Ez is nagy volt egy kicsit, de már nem annyira.
- Kösz – mondtam mosolyogva, majd a WC irányába mentem. Becsuktam az ajtót, majd felvettem a pólót. Visszamentem apáékhoz, és néztem őket. Teljesen belemerültem a bámulásba, amikor apa szólt.- Most elmehetsz a büfébe. Nekem hozz valami kaját meg innivalót. Justin, kérsz valamit?
- Én is valami kaját, meg kólát – mikor a kóla szót kimondta, furcsán néztem rá.
- Kell az energia –magyarázta. Oké, nekem mindegy. Bementem a büfébe, és nézelődtem. Hát, nincs valami nagyon nagy választék. Végül vettem nyolc szendvicset, ( kicsik voltak, apának meg nagy az étvágya ) , egy üveges őszibarack levet, meg egy kólát. Odaadtam nekik. Minden elfogyott, szóval kukáztam is. Utána még egy kicsit edzetek, ( kell az izom, de még mennyi? ) amikor őrült nagy sikongásra lettem figyelmes. Először nem értettem, de később már igen. Megjöttek a rajongók. Szuper!
- Justin, menjetek, kérlek, vidd Nicolt is, én utánatok megyek! – kiabálta Justinnak. Erre ő megragadta a csuklóm, és húzott maga után a tömegben. Nehezen, de végül kiértünk Justin kocsijához, utána rohantunk, mint az őrült. Sikeresen beszálltunk a kocsiba. Beszálltam Justin mellé.
- Ajj, valamelyik leszedte a karkötőmet – néztem a kezemet.
- Bocsi – sóhajtotta. – Nem tudom, hogy vígasztal-e, de nekem egyszer az órámat is elszedték - Erre egy
 |
| Mekis ruha |
- Elmentek – mondta lihegve. – Justin, nem jössz be hozzánk egy kicsit?
- Nem akarok zavarni.
- Nem zavarsz, meg amúgy is, vissza kell adnom a pólód – mondtam neki. Kis noszogatás után beleegyezett, majd elindultunk hozzánk. Gyorsan felsiettem a lépcsőn, hogy levegyem a pólót. Azon tűnődtem, hogy mit vegyek fel, amikor apa felkiáltott.
- Mekizni megyünk, úgy öltözz! – Ezt hamar lerendezte. Felvettem egy neon rózsaszín rövidnadrágot, és egy Hakuna Matata felirattal ellátott ujj nélküli pólót. A táskámat vállamra vettem, majd lebaktattam a lépcsőn.
- Mehetünk – mondtam.
- Hakuna Matata? – kérdezte apa felont szemöldökkel.
- Igen! – feleltem. Elindultunk a Mekibe. Nagyon fülledt volt az idő. Beültünk egy asztalhoz, én meg mentem a kajáért. Hamar elfogyasztottuk, utána mindenki ment a maga útjára.
- Justin, várj! – szóltam utána. - A pólód! – mondtam, majd kivettem a táskámból, és odadobtam neki. Apával hamar hazaértünk, én pedig fáradtam dőltem be az ágyamba. Sajnos nem engedtem a lustaságomnak, ezért elmentem zuhanyozni, és magamra vettem a pizsamámat, és hagytam, hogy elnyomjon az álom.
 |
| Pizsama |
szuper lett *-* köviiiit :$$
VálaszTörlés